Az emberiség alapja és mozgatórugója, a felfedezés ösztönzője, a kíváncsiság. Már az, hogy ezt olvasod, megmutatja, hogy az embert az újdonságok érdeklik a legjobban. Mi lenne most velünk, ha az ősemberek annak idején, a villámlás által lánga gyúlt fa egyik égő vastag ágat nem ragadta volna meg, vitte volna haza hogy megszemlélje az új, valamilyen okból kifolyólag meleg bunkósbotot?
A kíváncsiság az ember pszhiológiai igénye saját környezetének megismeréséhez.
A kíváncsiság az emberi tudásvágyból fakad. Minél kíváncsibb egy ember, annál jobban törekszik új, titkos vagy esetleg tiltot dolgot megismerése. Az ember szenzitív, azaz az információ befogadására legalkalmasabb időszakában a legerősebb a kíváncsiság, a korai gyerekkorban, ami 1-től 3 évesig tart. Ez az a idő, mikor a gyermek a legtöbb információt megjegyzi, hogy sikeresen boldugoljon gyerekkorában.
Ámbár a kíváncsiság is egyike a minket életben tartó cölöpöknek, az információnak pozitív, negatív, esetleg semleges hatása lehet a befogadón. Az ember logikai gondolkozása sokszor megelőzi, hogy negatív hatású információ érje , de legtöbbször a kíváncsiság ereje győz.
Ennek a gondolatnak csak annyi volt a lényege, hogy elmagyarázza, mennyire is fontos kíváncsinak lenni. Bár ennek is van határa, azt mindenki maga dönti el, neki hol van az meghúzva.